2. fejezet - Egy kis étvágytalanság...

Reggel van és egyedül ülök a konyhában. Már egy fél órája ugyanaz az étel hever előttem ugyanabban a tányérban, mint amiben tegnap reggel reggeliztem. Csak akkor volt étvágyam. Nem tudom mi történt velem... Talán megfáztam... Eddig soha nem voltam beteg, egyszer mindent el kell kezdeni. 
  -  Szia, Jane. - Claire törte meg a csendet, aki még a pizsijében mászkált. - Nem vagy éhes? - furcsán nézett. 
  -  Szia, nem... éhes vagyok csak... csak nincs étvágyam...- szomorú hanggal közöltem neki az igazságot...
  -  Vagy úgy... - Claire az örökbefogadó szüleim, Loui és Aemy lánya. Mikor örökbefogadtak csak vele áltam szóba. - Fagyit nem kérsz? - Próbált segíteni az étvágytalanságomon. 
 Már annyi fagyit megettem - igaz utána nem voltam annyira éhes -, de úgy éreztem még mindig nem laktam jól. Miközben a Twilight-ot néztük már meg közösen vagy századszorra egyre több fagyi fogyott el és még egy kis süti is. Annyira belemerültünk, hogy a csengőt sem hallottuk meg. Én nyitottam ki és egy számomra ismeretlen srác állt a verandánkon sütivel a kezében. 
  -  Szia. Grey vagyok és nemrég költöztem a zomszédb. Csak gondoltam beköszönök... - Mikor átnyújtotta a sütit valami kellemes egyben undorító illatot éreztem. Mintha egyszerre két sprét is fújt volna magára. 
  -  Szia, Jane vagyok. Köszönjük a sütit. Lenne kedved bejönni? - Kérdeztem miközben a szemébe néztem. 
  -  Bocsi, de nekem még van egy-két dolgom, majd talán legközelebb... - Gyorsan elhadarta a mondatot, elköszönt, majd a szomszédba ment. Mikor beértem Claire csak annyit kérdezett, hogy ki volt aki ilyenkor kopog, mire én csak azt feleltem az új szomszéd. Délután kettőkor fejeztük be a filmnézést, mert még megnéztük a következő részét a sorozatnak és utána megebédeltünk idézőjelben. Én ezután felöltöztem és elmentem az erdőbe kicsit sétálni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés